Vadregényes tavak a Duna-Tisza közén - és fürdők a közelükben. 2021. 06. 21. 15:17. Forrás: termalfurdo.hu. Útitárs. Különleges világot rejt a Duna-Tisza köze, melynek legtöbb tava természetvédelmi terület. Van, amelyik csak engedéllyel látogatható, van, ahol vízi kalandpark is létesült Az Ásotthalmi Láprét a Duna-Tisza köze déli részének botanikai szempontból a legértékesebb védett természeti területe. Figyelemre méltó értéke a világviszonylatban egyedülálló mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) több tízezres állománya, de ugyancsak említésre érdemes a fokozottan védett egyhajúvirág.
A terület tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek.A felszínt a folyók munkája alakította. Lösz és homok borítja. Itt található a Kárpát-medence legmélyebb pontja, amiért egy Tiszasziget-től kb. 2 km-re található pont, és Gyálarét Lúdvár nevű területe versenyez, mindkettő tengerszint feletti magassága 75,8 méter Duna-Tisza köze A Duna-Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük. A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, és magában foglalja az. A kutatás térbeli kereteit a Duna-Tisza köze mint földrajzi értelemben vett régió je-lentette. A Duna és a Tisza között elhelyez-kedő, kb. 25 000 km2 kiterjedésű terület a két folyó medrének köszönhetően három oldalról egyértelműen lehatárolható területi egység. A kutatott terület északi határának kijelölésér
A Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság, a Kiskunság és a nemzeti park legkarakteresebb tája. Területrészei: a Fülöpházi buckavidék, Orgovány és Bugac, amely a nemzeti park talán legismertebb területe A Homokhátság Magas Természeti Értékű Terület a Duna-Tisza köze legnagyobb természetf öldrajzi táj-egységén helyezkedik el. A tájat lepelhomok-síksá-gok, tagolt homokbucka-vonulatok, és a között ük lévő defl ációs mélyedések jellemzik. Homokhátság MTÉT (1) Ágasegyháza (2) Ásott halom (3) Ballószög (4) Buga Csodarét a Duna-Tisza köze egyik legértékesebb védett természeti területe. Kibújt az év első egyhajúvirága, jelezve a tavasz közeledtét. Alig egy-két hét alatt több tízezer társa követi majd, rózsaszín virágszőnyeget terítve Ásotthalom, Kelebia még természetes állapotban megmaradt néhány gyepterületére. A Duna-Tisza köze középső, homokhátsági területén azonban nem vetették meg lábukat. A nagyszámú új temető és az azokat jellemző új típusú leletanyag egy újabb betelepülésre utal 620/630 körül. Ebben a fázisban sajátos történeti szerepet játszott a Duna-Tisza köze felső harmada Duna—Tisza köze első szénhidrogénkutató fú rása, az 1369 m-es talpmélységű Baja—1. Az azóta eltelt időszak a kutatásban elért eredmények alapján 3 fő szakaszra osztható fel: 1. Szénhidrogénkutatások 1924—1956 között 2. A Kőolajipari Tröszt, majd az Országos Kő
területe. Itt található a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. A tavak közül - melyek Szabadszállás és Fülöpszállás környékére koncentrálódnak - a Zab-szék, Kelemen-szék és elmocsarasodott Fehér- szék a legjelentősebbek. A tavak vizének kémiai é Duna II. Mintaterületek elhelyezkedése 2 : mintaterület a Majsa-Dorozsmai homokháton 1: a Duna-Tisza köze távérzékelt adatok alapján vizsgált területe 3 : kísérleti parcella KISKUNMAJSA KÖMPÖ A Duna-Tisza köze területéből mintegy 70-80%-ban Bács megye területe részesedik, így a fenti probléma a megye területrendezési tervének is meghatározó eleme. Szakági tervezési feladatként elkészült a vízpótlás műszaki-gazdasági koncepciója (TÉRTERV, Vízügyi Igazgatóságok), mely 10-15 éves időtartam alatt. Ilyen jellegű táj a Hortobágy, a Nagykunság és a Jászság területe. Homokkal fedett a Kiskunság és a Nyírség. Termékeny talajú löszterületek a Mezőföld és - a Maros és a Körös folyók által határolt - a Maros-Körös köze. A Duna-Tisza közének középső, magasabb tája a Kiskunság. Felszínét vastag homokréteg.
A Duna-Tisza köze nemcsak vízháztartási helyzete, hanem földrajzi szempontból is A Duna-Tisza köze az ország egyik legszárazabb, legmelegebb területe, melyet mind a csapadék csökkenő mind pedig szélsőségesen előforduló mennyisége érzékenyen érint. A vizsgált terület jellemzése A kutatási terület az 54. számú főúttól délkeletre, Kecel és Soltvadkert között a Duna-Tisza köze déli részén (1. ábra) egy 9 km2 nagyságú terület, mely a Dorozsma-Majsai-homokhát északnyugati szélén helyezkedik el 106-123 m tengerszint feletti magasságban. A mintaterület nyugati. A Mezőföld és a Drávamelléki-síkság nedves-kontinentális, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl száraz-kontinentális éghajlatú terület, kelet felé erősödő kontinentális hatással. Erőteljesen érvényesül a medence-jelleg. Az Alföldön a legmelegebb a nyár és a leghidegebb a tél, 2100 a napsütéses órák száma és 3200. A Duna-Tisza-köze Magyarország egyik legnagyobb un. tisztán leáramlási területe, a csapadékból történő beszivárgás mértéke itt a legnagyobb. Egy, az IAEA által koordinált nemzetközi projekt kapcsán Magyarországon is egy kutatócsoport vizsgálja a beszivárgás mértékét egy megfelelően kiválasztott mintaterületen Ehhez a Tápió-mente gazdag néprajzi hagyományai és az itt élők hamisítatlan vidéki vendégszeretete párosul. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé
Kiskunsági Nemzeti Park. Magyarország legváltozatosabb arculatú sík vidéki tája a Duna-Tisza köze. Részei: a Budapesttől délre húzódó Duna menti síkság, a Kiskunság hatalmas, hullámzó homokvidéke, a Felső-Bácska löszhátsága és a Tisza-völgy, amely Magyarország legmélyebb fekvésű területe sp.1.13.1 Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest gyenge gyenge sp.1.14.2 Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész jó gyenge sp.1.14.1 Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész jó gyeng duna mente - duna-tisza-kÖze - dÉl-alfÖld Teljes szövegű keresés A meglehetősen bonyolultan körülírható terület építészetének egykori erőteljesebb elkülönülése az Alföld keleti részeitől eléggé nyilvánvaló, ha végiglapozzuk a Magyar Néprajzi Atlasz építészeti jelenségeket ábrázoló térképeit A Duna-Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük. A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, és magában foglalja az Alföld nyugati felének nagy részét
Csodarét a Duna-Tisza köze egyik legértékesebb védett természeti területe A Duna-Tisza -köze aktuális élőhelytérképezése program 17. számú területe, Baja - Sugovica. (Zárójelentés A Duna-Tisza köze, mint alföldi terület, erősen mez őgazdasági meghatározottságú, így fontosak azok a vizsgálatok, amelyek az itteni talajok tápanyagellátásával, a tápanyagok kimosódásának nyomon követésével kapcsolatosak. Ezen kívül, mint vízgazdálkodási kérdés, az arzénnel szennyezett öntöz ővizek. Az Őrjeg a Duna-Tisza köze déli részén, a Kalocsai Sárközben terül el, ez a Turjánvidék természeti, tájképi értékekben egyik legváltozatosabb és legértékesebb területe, mi is ennek a területnek a közelében gazdálkodunk, nagyrészt ökológiai gazdálkodás formájában Az alapításkor 6 nemzeti parki terület mára kilenc egységből áll. Kiterjedése 50523 hektár. A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani képződmények, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú.
A Duna-Tisza köze területe éghajlati szempontból a Péczely-féle éghajlati körzet beosztás szerint három részre tagolható [13]. A Kalocsa-Kecskemét vonaltól északra eső terület a mérsékelten meleg és száraz, az említett vonaltól délre eső terület a meleg és száraz éghajlati körzetbe tartozik a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy Zoltán Ács Tamás MTA ÖK ÖBI, Vácrátót BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszé A Duna-Tisza köze (Kiskunság, Észak-Bácska, Jászság, Tápióság) mellett kiterjed a Tiszántúl tiszazugi és Csongrád megyei részeire is. Észak-nyugatról a Csepel-sziget, Északról a Gödöllői-dombság egyes termőhelyei kapcsolódnak hozzá. A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg Csodarét a Duna-Tisza köze egyik legértékesebb védett természeti területe. Kibújt az év első egyhajúvirága, jelezve a tavasz közeledtét. Alig egy-két hét alatt több tízezer társa követi majd, rózsaszín virágszőnyeget terítve Ásotthalom, Kelebia még természetes állapotban A Duna-Tisza köze élőhelyeinek területe közel 15%-ával csökkent az ezredfordulót meg-előző évtizedben. A természetközeli gyepek pusztulását leginkább a beszántások, a beerdősítés és beerdősülés, illetve a beépítések és a vízfelületek létesítése okozták. A homokterületek legin
A Homokhátság Magas Természeti Értékű Terület a Duna-Tisza köze legnagyobb természetf öldrajzi táj-egységén helyezkedik el. A tájat lepelhomok-síksá-gok, tagolt homokbucka-vonulatok, és a között ük lévő defl ációs mélyedések jellemzik. Homokhátság MTÉT (1) Ágasegyháza (2) Ásott halom (3) Ballószög (4) Buga Peszéradacsi-rétek. Területe: 5757 ha. Életföldrajzi tájegység: Turján-vidék. A nemzeti park e mozaikja a Duna-Tisza köze egyik, már a nevében is legkülönlegesebb részén fekszik. A Turján-vidék ez, amely a hajdani rendszeres, tartós vízborításnak és a korábbi birtokrendszernek - mivel 200 éven át Koháry-Coburg.
Kulcsszavak: Kiskunsági Nemzeti Park, Natura 2000 terület, láperdők, Magyar Alföld, növénytár-sulástan, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület. Összefoglalás: Jelen tanulmány a Duna-Tisza köze homokvidékének néhány pontján (Dabas RÉGÉSZETI ADATOK A DUNA-TISZA KÖZI AVAROK TÖRTÉNETÉHEZ THE HISTORY OF THE AVARS IN THE DANUBE-TISZA INTERFLUVE AS REFLECTED IN THE ARCHAEOLOGICAL RECORD Szerkesztők MAJOR BALÁZS - TÜRK ATTILA BUDAPEST 2016 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar Régészeti Tanszé Ruzsa kis falu, lakosainak száma 2800 fő, területe 4800 hektár. A település Délkelet-Magyarországon, a Duna-Tisza közi Homokhátságon helyezkedik el, ami az ország legszárazabb területe. A Duna-Tisza köze átlagos csapadékmennyisége csökken, aminek legfontosabb következménye a talajvízszint süllyedése A projekt célja a Duna-Tisza közi hátság területén bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásainak mérséklése: a hátság természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, a természetben bekövetkezett degradációs folyamatok megállítása, a tájszerkezet, tájkép védelme a vízháztartás javításával
Vonalas létesítmények terület előkészítéséhez, régészeti megelőző munkáihoz, erdő-igénybevételéhez kapcsolódó geodéziai munkák elvégzésére 2. rész: Geodéziai munkák Duna-Tisza köze (Budapest, Pest, Bács-Kiskun, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye A Duna-Tisza közén azonban nem erről van szó. Az itt talajba szivárgó csapadék lejut a talajvízbe, amely igen lassan áramolva a mélyebben fekvő, akár több tucat kilométerre lévő vizes élőhelyeket táplálja, és egyúttal a környező vetések gyökérzónája számára is biztosítja a nélkülözhetetlen vízutánpótlást kutatott területe a Duna-Tisza köze. Az előadás egyik célkitűzése, hogy körvonalazza e terület embertani anyagának biológiai rekonstrukcióját a régi és az új eredmények alapján, másrészt, hogy bemutassa - a jelen A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltáró kutatások.
A Duna-Tisza köze éjszakról délfelé lejtő terület, melyen három részt lehet megkülönböztetni. Az éjszakin az egyes domborulatok, a Cserhát lősz borította nyúlványai, elérik a 300 m tengerszín feletti magasságot. 0 Ettől délre egy, a Duna völgyéből származó, futóhomokkal fedett terület következik, melyen a térszíni emelkedések már csak 110 és 140 m között. KAPCSOLATA A SÁRKÖZI DUNAI ALLÚVIUM ÉS A DUNA-TISZA KÖZE PEREMÉN Knipl István * - Sümegi Pál ** 1. Bevezetés A múltbeli emberi közösségek és a közösségeket körbevev ı egykori környezet vi-szonya különböz ı régészeti geológiai és környezettörténeti vizsgálati módszerekkel jól feltárható
A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben az ország második nemzeti parkjaként alakult a Duna-Tisza közén. Az alapításkor 6 nemzeti parki terület mára kilenc egységből áll, kiterjedése 50523 hektár - olvasható a nemzeti park ismertetőjében.. A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna-Tisza köze jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani képződmények. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőj, itteni főágának hossza 417 km (1850 fkm - 1432 fkm). A Duna a világ legnemzetközibb folyója; tíz országon halad át, vízgyűjtő területe hét további országot érint A Duna-Tisza köze - a Homokhátság - ma Európa második legnagyobb elsivatagosodó területe, ahol a talajvízcsökkenés szikesedést, a melegedő éghajlat a puszta, a homok térnyerését hozta. Az elvándorlás gyorsul, a tanyavilág pusztul, mivel a terület népességmegkötő képessége jelentősen leromlott Bár csak a XX. század közepe óta vannak pontos adataink, de történeti források alapján tudjuk, hogy a Duna-Tisza-közén lévő tavak, mocsaras területek korábban is többször kiszáradtak. Az utóbbi évtizedekben már nemcsak a tavak apadnak ki, hanem a talajvízszint is jelentős csökken. Egy mai kecskeméti konferencián az okokat és a tennivalókat összegzik
A réti mészkő a Duna-Tisza köze ma már szinte teljesen elfeledett geológiai képződménye, mely tartóssága miatt nem vetekedhetett ugyan a hegyvidéki kőzetekkel, de helybeli bányászata, és így olcsósága miatt a Két víz közén nagy területen használták építőanyagként. Változatos névvel illették I Tájegység; Aggteleki-karszt: Alsó-Tiszavidék, Duna-Tisza-köze: Bakony: Balaton: Börzsöny: Budai-hegység: Bükk: Cserhát: Felső-Tiszavidék, Hajdúság.
A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés területe Magyarország középső részén helyezkedik el. Legnagyobb része a Magyar Alföld Duna és Tisza folyók által határolt területén, a Duna-Tisza közén (Kiskunság, Észak-Bácska, Jászság, Tápióság), illetve a Tiszántú A következő futóhomok-mozgási periódus az i.e. 9. században volt a kiskunhalasi terület eredményei alapján. Az első nagyobb területre is kiterjedő futóhomok akkumuláció az i. sz. 1-4. század alatt volt, amely mind a négy területet érintette. A Duna-Tisza köze területén ekko terület 2 db Nemzeti Park (Körös-Maros NP, Kiskunsági NP) 4 db Tájvédelmi Körzet (Körös-éri, Közép-Tiszai, Mártélyi, Pusztaszeri) 10 db Természetvédelmi Terület(Csólyospálos földtani feltárás, Csongrádi Kónyaszék, stb.) Nemzetközi védett természeti terület 5 db Ramsari terület (Mártélyi A KEFAG Rt. 1993-ban alakult, majd 2006-tól KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. néven működik. A cég tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogokat a Földművelésügyi Minisztérium gyakorolja. A társaság és jogelődei több mint hat évtizede gondozzák a Duna-Tisza köze erdeit, kiemelt tevékenységeink közé a mag- és csemetetermesztés, az erdőművelés, a. Mivel a Duna-Tisza köze avar kori leletanyagának többsége publikálatlan, ezért a közöletlen leletanyag bevonásával készített, komplex áttekintés alapvető és hiteles ismereteket nyújt, rendszerezett formában e terület avar kori történetéről, az e területen élő népességekről
A terület az ország egyik csapadékszegény része. A csapadék évi összege 520-540 mm. Tehát a terület csapadékviszonyai, figyelembe véve a hőmérsékleti, a szél- és talajviszonyokat is, meglehetősen kedvezőtlenek (TÓTH, 1979). A téma szempontjából a Duna-Tisza köze középső hátsági része a legérdekesebb, hisze A Duna-Tisza köze (Kiskunság, Észak-Bácska, Jászság, Tápióság) mellett kiterjed a Tiszántúl tiszazugi és Csongrád megyei részeire is. A Duna-Tisza közi oltalom alatt álló földrajzi jelzés igen fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság szőlészeti és borászati ágazatában, itt termelik az ország. Duna-Tisza-köze. a Duna és a Tisza közötti sokarcú táj összefoglaló, a földrajzi szakirodalomból származó újabb keletű (19. sz.) neve. Régi megjelölése → Két víz köze volt. Peremterületei folyó menti, mély fekvésű, ártéri, ártérszéli jellegűek (→ Dunamellék, → Kalocsai Sárköz, → Tisza mente) A Duna-Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük. A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, és magában foglalja az Alföld nyugati felének nagy részét.Az ENSZ hosszú távú klímaváltozási előrejelzése a Duna-Tisza közét. Duna-Tisza közi táj legmélyebb, illetve legmagasabb fek-vésű területeire jellemző példák, a természetes környezeti adottságok figyelmen kívül hagyásának általánosságát il-lusztrálják. Ugyanez a szűk látókörű szemléletmód hajtja a kipusztulás felé a Duna-Tisza köze hajdan gyakori élőhelytí
A Duna-Tisza köze északnyugati részén húzódó Turjánvidék változatos fátlan élőhelyei gazdag . egyenesszárnyú-faunának adnak otthont. A területről jelentősebb összefoglaló orthopterológiai munka eddig nem született, csak kisszámú publikált adat ismert innen. A 2000-es évek elej talajtípusokhoz kötött. A belvíz elsősorban a Tiszántúl jellemzője, míg az aszály a Duna-Tisza közét, annak leginkább a középső részét sújtja. A Duna-Tisza köze, mely száraz, gyér lefolyású erősen vízhiányos terület, igen nagy problémát okoz az '1980-as évek óta egyre fokozódó vízhiány
Az Alföldön nyugatról keleti irányba haladva fokozatosan nő a kontinentális hatás szerepe az éghajlat alakításában. Míg a Mezőföld és a Drávamelléki-síkság nedves-kontinentális, addig a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl már száraz-kontinentális éghajlatú terület. Erőteljesen érvényesül a medence-jelleg is Néhány tény és szempont a Duna-Tisza köze éghajlata melegedni és szárazodni fog az energia ára növekvőben van, az élelmiszer ára is jelentősen fog nőni a máig fennmaradt természetközeli élőhelyek mennyisége kb. 140 000 hektár (kb. 10 %), ennek 78(!) százaléka vízhez kötött élőhely (Biró et al. 2000) az elmúlt.
